Hogyan leszel tényező a piacodon, külföldön is? – kikívánkozik talán belőled is teljesen jogosan a kérdés. Ami ennél is nagyobb prioritás, hogy egyáltalán érdemes ma export célkitűzésben gondolkodni, vagy csak az illúzióinkat hizlaljuk kövérré?
Válaszunk meglepő lesz.
Megesett veled, hogy gyöngyöző homlokkal ültél az irodában és azon gondolkodtál, hogy megéri-e exportban gondolkodni vagy sem?
Igazából mindegy is milyen piacról, milyen szakmáról van szó, a lényeg ugyanaz: az export bizony komplex folyamat.
Rengeteg kutatásra, piacismeretre és gyakorlatias tervre van szükség ahhoz, hogy megbizonyosodhass arról az export-erőfeszítéseid megtérülnek-e a jövőben vagy sem.
Ábrándozni a rózsaszín ködben és azt gondolni, hogy ösztönösen ráérzünk a piac szívverésére csak önámítás.
Tehát érdemes-e exportban gondolkodni?
A válaszunk IGEN és NEM is.
De ennél fontosabb kérdés is vár válaszokra, mint az, hogy megéri-e.
Paradoxon. Magyarázom.
Nem éri meg az export, mert egy centrifugában vállalkozunk
Egy túlélő teszten veszünk részt már évek óta.
Az export nyílt vízére hajózás, az újfajta és eddig ismeretlen üzletfejlesztés is csak a gazdasági környezet kontextusában értelmezhető.
Az amúgy is ismeretlen és fejletlen és rugalmatlan raktározási és szállítási megoldások, a gyakran átláthatatlan logisztika; a hely- kultúra- és igényismeret, a piacismeret hiánya; valamint a lokális kapcsolatok nélkülözése jogosan teszi ki a mondatunk végére a kérdőjelet.
Ezek a leggyakoribb exportgátló tényezők, amelyek még a friss kutatások szerint is piros lámpát mutatnak az export útján. Nem véletlen, hogy a magyar vállalkozók kevés perspektívát látnak külpiacokban.
Tényleg ennyire rossz lenne a helyzet? A számos magyar exportsiker nem erről számol be (írtunk róla).
Egy hintaló a mindennapi vállalkozói élet
Ez tény.
Korábban szó volt róla, hogy egy inflációs környezetben a stratégia nélkülözését, a marketing „meg nem értésének” luxusát a sikeres vállalkozások és cégek sosem vállalják be – számukra stratégia nélkül létezni maga a nagy betűs LUXUS!
Arról is írtunk, hogy mit tehetünk a digitális marketingünkkel recesszió idején. Az inflációs környezet ugyanis mindig egy “úszol, vagy megfulladsz” helyzetet teremt.
Hiába volna szükségünk egy stabil székre, a fentieket is figyelembe véve rendszeres tervezés és újratervezés nélkül nem fogjuk tudni megvalósítani a stabilitást.
Marad a hintaló.
Te heti hány alkalommal ülsz oda a vállalkozói tervezőasztalodhoz? Ha a válaszod elég kurta, akkor a válaszunk a cikk elején feltett kérdésre valóban
a NEM lesz.
(Nem éri meg exportba fektetni.)
A jelenlegi helyzetben stratégia nélkül bevételeket, kiadásokat, marketinget, értékesítést tervezni életveszélyes.
Nemcsak külföldön, de belföldön is.
